A pályázat célja
A romániai magyar értelmiség 1945 és 1989 közötti helyzete rendkívül változó volt, mert az adott korszakban számos kihívással kellett szembe néznie. Kezdetben, a hatalomra törő kommunizmus időszakában – a totális diktatúrában – a megtörés volt a cél. Később a hatvanas évektől kezdődően professzionalizálodó politikai rendőrségi (Securitate) módszerekkel a Román Kommunista Párt azt szerette volna elérni, hogy az értelmiség teljesen rendelje alá magát a párt ideológiájának, és munkásságát állítsa a „szocialista emberré” formálás, majd a Ceaușescu-korszakban a nemzeti-kommunista propaganda, illetve a személyi kultusz szolgálatába. Ilyen körülmények között az erdélyi magyar értelmiség szerepe 1944-től kezdődően, a kommunista hatalomátvétel és a sztálinista diktatúra kiépülésének következtében, drasztikusan átalakult. A román állambiztonsági források (származzanak azok bár a Sziguránca, az SSI, csendőrség, vagy a Securitate műveleteiből) tanúsága szerint az értelmiség a kialakuló kommunista rendszer szemében a „régi rend” képviselőjeként kezdettől fogva megfigyelés alatt állt, majd a korábbi társadalmi pozíciójából fokozatosan kiszorították, illetve új szerepbe kényszerítették. Az erdélyi írók társadalmi szerepvállalása megismerhető az állambiztonsági forrásokból, mely jellemzően a megfigyelés és a politikai lojalitás kényszere között mozgott. A Bukarestben őrzött állambiztonsági levéltári források (CNSAS) tükrében az értelmiség számára a túlélés és az érvényesülés érdekében a kollaboráció, az ellenállás vagy a belső emigráció jelentette a főbb életstratégiákat, azonban a történeti kutatás még számos feltáratlan vetületre világíthat rá.
Az eddigi történeti kutatások nyomán bátran kijelenthető, hogy a Securitaté kiemelt figyelmet fordított az értelmiségi csoportokra (írókra, tudósokra, művészekre, egyházi személyekre), mivel bennük látta az ideológiai bomlasztás és a politikai ellenállás lehetséges forrását. Az értelmiségiek, és ezen belül az írók eltérő válaszokat adtak a hatalmi nyomásra, amelyeket a keletkezett politikai rendőrségi iratok adott esetben jól dokumentáltak. Számtalan tényezőtől függött, hogy kollaboráció, látszathűség, alkalmazkodás vagy éppen belső emigráció, esetleg ellenállás mellett döntött az adott író.
A politikai rendőrség 1944–1952 közötti dokumentumai rendkívül értékesek, ugyanakkor tekintettel kell lenni a korszak ideologikus torzító hatására is. Noha az iratok kétségkívül jól bemutatják az értelmiség átnevelését, megfigyelését, ellenállásának, megtörésének és végső soron a szocializmus építésére való felhasználásának a folyamatát, mégis azt javasoljuk, hogy az alapkutatásokból születő tudományos eredményeket komoly forráskritikával kezeljék; elemzéseiket pedig a jelenkorkutatás komplex módszertani ajánlásai alapján készítsék el.
Jelen pályázattal az Alapítvány és szakmai bizottsága az 1989 előtti időszak erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet állambiztonsági vonatkozású történeti feltárását tűzi ki célul, különös hangsúllyal a bukaresti Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács Levéltárában őrzött iratok feldolgozása alapján. A szaklevéltári anyagbőséget, az erdélyi írótársadalom összetett szerepét és az alapos feldolgozás időigényességét figyelembe véve, a 2026-os pályázati ciklusban az említett történelmi korszak első időszakának feltárására fókuszál, azaz 1944-es impériumváltástól az 1952-es „jobbra elhajlók” eltávolításáig terjedő időszak történeti keresztmetszetére. Ezen belül is minden aktív szellemi műhely, irányzat továbbá sajtó és kiadvány szerkesztőség és írói gárda (Helikoni közösség és az Erdélyi Helikon, Erdélyi Szépmíves Céh, Korunk és köre, Erdélyi Fiatalok, Termés, Erdély, Keleti Újság, Láthatár, Valóság, Világosság, Utunk, stb.) feldolgozására kérjük a téma iránt érdeklődő kutató kollégákat.
Egyedi és mélyreható a történettudomány és az irodalomtörténet módszertani szabályai alapján végzett kutatások esetén, az említett erdélyi írói gárda bármely tagja vonatkozásában a teljes életút feldolgozásakor az alapítvány szakmai bizottsága a jelen pályázatban meghatározott történeti időhatártól eltekinthet.
